Na, belendítjük ezt az évet egy kis Esztergommal - jó lesz gyerekek? Tudniillik a kedves képviselőbácsik (tényleg miért van az, hogy az egész egomi Fidesz frakcióban nincs egy nő sem?! Majd biztos bolondok lennének ennyi puhapöccsel égetni magukat, nemde?) megint nem mentek el a testületi ülésre (biztos fontos dolguk volt), pedig nem lett volna baj, ha beszélnek kicsit erről a Tíztesi dologról.
De ha ők nem, akkor majd én. Egy kicsit. Még a diszkréció határain belül - remélem.
Szóval: hol is zajlanak ezek a jó kis tesiórák? (egy adott iskola egy adott osztálya, egy héten belül...)
- A Balassa tornaterme:
A tornaterem a nyolcvanas években épült, az akkor már több mint százéves iskola udvarán. A Balassa Bálint Általános Iskola néhány éve szűnt meg, az épületében különböző cégek (autósiskola, nyelviskola) tartott foglalkozásokat, most a városi televíziónak vannak itt műtermei. A Balassa Szakközépiskola a szomszédos épülettömbben található, e tornaterem megközelítése a leggyorsabb. Itt természetesen az öltözők és a szertár is rendelkezésre áll, ez az iskola "házi tornaterme". A terem nem méretes, nagyjából 25x12 méter. Parkettás, kopottas. A bordásfalak egy része törött, balesetveszélyes. A szerek legalább harmincévesek.
- A Tanítóképző Főiskola tornaterme:
Körülbelül ötperces sétára van a Tanítóképző épületegyüttese a Balassától. A tornaterem az emeleten van. Nagy, világos tornateremről van szó, a kilencvenes években építették, amikor a Tanítóképző kollégiumát is. A tetőszerkezet kivitelezési hibák miatt beázik, érdekes módon nem rögtön az esőzések alatt, hanem utána egy-két nappal. Ilyenkor a parkettával borított padlót védendő, a termet nejlonnal borítják, a beázások alá pedig vödröket állítanak. A fenntartó heti egy napra bérli a Pázmány Péter Egyetemtől a termet, ilyenkor a Balassások jöhetnek foglalkozást tartani. A szertárhoz nem férnek hozzá, csak a nagy szereket (gyűrű, korlát, gerenda) használhatják, és még a szőnyegeket. Ezért a testnevelők igyekeznek úgy szervezni a munkát, hogy azokat a foglalkozásokat tartsák meg itt a gyerekeknek, amikor ezeket a szereket használják. Hozzáférhető még a floorball felszerelés, azzal lehet egy kicsit motiválni a gyerekeket, bár volt már kellemetlenségük abból, hogy a játék hevében eltört egy-egy ütő.
A termet egyébként évi 2,8m forintért bérli a fenntartó...
- A Sportcsarnok:
A Balassa által használt létesítmények közül ez található a legmesszebb. Sietve is legalább negyedóra mire leér az ember a Balassától a szigetre, a Sportcsarnokhoz. Diáktempóban pedig a félóra sem lehetetlen. Legtöbbször a városi buszjárattal közlekednek a diákok, a megálló sincs közel, és még a buszra is várni kell.
A Pézsa Tibor Sportcsarnok a nyolcvanas évek elején épült, azóta semmilyen felújítást nem végeztek rajta, viszont áradáskor minden évben elönti a Duna. A Sportcsarnok körülbelül 45x25 méteres parkettás terme kézilabda versenyek rendezésére is alkalmas. A terem azonban egyfunkciós: nem leválasztható, egyszerre csak egy foglalkozást lehet tartani itt. A csarnok alagsorában egy konditerem, egy tekepálya, és több kis terem (tánc és ökölvívó - birkózó terem) található. Az épület állaga leromlott, fűtés nincs, vagy nem üzemel. A fázós diákok az alagsorban átmelegedhetnek. A konditermet a diákok térítés ellenében használhatják, fejenként száz forintért, alkalmanként. A Balassa heti egy napon használhatja a Sportcsarnokot, a hét többi napján más iskoláké. Ezen a napon a Balassának több osztálya is tartózkodik az épületben. A helyzetet nehezíti, hogy rossz időben más iskolák szabadtéri helyszíneire beosztott osztályai is beszorulnak a csarnokba és próbálják értelmesen eltölteni az időt. Az adott napon egyszerre, egy időben összesen öt osztály volt a Sportcsarnokban... - Az uszoda:
A Szent István Strandfürdő körülbelül negyedóra sétára található a Balassától. Nagymedencéjét 1927-ben építették, majd a kilencvenes években alakították át, a szigorított víztisztítási előírásoknak megfelelően. Néhány évvel ezelőtt egy ún. "buborékkal" lefedhetővé tették, így a medence használata a téli időszakban is lehetségessé vált. Szükség is volt rá, hiszen a városban nem volt más úszásra, vagy vízilabdázásra alkalmas nagyméretű medence. A medence méretei egyébként 50x25 méter. A medencét nem kizárólag a diákok használják, a foglakozások alatt is nyitva tart. A vendégek részére három elkülönített úszósáv áll rendelkezésre. A medence szélességének egynegyedén fokozatosan mélyül a 190 centiméteres úszómélységig, így úszásra ez a része nem használható. A diákok úszáshoz a medence egyharmadát használhatják, ami időnként meglehetősen szűkös. Bizonyos időpontokban két-három iskola összesen négy osztálya is egyszerre tart foglalkozást, e mellett az uszoda ilyenkor is fogad fizető vendégeket.
A szűk keresztmetszet mégsem a medence, hanem az öltöző. Az öltözőszekrényekhez illetve a medencetérbe bejutni a zsilipes rendszerű öltözőkön keresztül lehet eljutni, ebből pedig csak néhány darab van (talán összesen hat). A diákok egy része azért nem hoz felszerelést, mert nincs kedve kivárni amíg sorra kerül. Így az előtérben hagyják a cipőiket és papucsban utcai ruhában mennek a medencetérbe. Az előtér 12-15 négyzetméter, időnként óriási a zsúfoltság és a rendetlenség.
Besenyő I.V. István, aki vagyok, megmondom kérem mi hülyeség, mi nem az.
Ez így kérem hülyeség.
Szóval védheti Pál Gyuri ezt a marhaságot, ha valaki, hát ő aztán igazán jól tudhatja, hogyan ténferegnek a kölkök a Sporiban összevissza, mert lószart sem tudnak csinálni.
